BKV-s balesetek

A közlekedési bűncselekmények nagy hányadát teszik ki a Budapesti Közlekedési Vállalat járművein történő balesetek. Ez lehet akár villamos, hév, trolibusz vagy autóbusz közlekedése során bekövetkezett baleset. A balesetek nagy része hirtelen fékezésekből adódik a fenti járművek haladása során. A balesetek oka kettős: vagy a járművezető nem veszi figyelembe a jármű sajátosságait, vagy egyéb váratlan közlekedési szituáció készteti a vezetőt hirtelen fékezésre.

A BKV járatain a képzett sofőröknek a járművek vezetése során figyelembe kell venniük, hogy sokan utaznak részben ülve, részben állva, biztonsági öv használata nélkül. Illetve hogy gyakran idősebb személyek is igénybe veszik a tömegközlekedést, akik könnyebben billennek ki az egyensúlyukból és esnek el.
A leggyakoribb vészfékezést kiváltó ok pedig a közlekedési vállalat járművei elé hirtelen bevágó, a BKV járatát hirtelen fékezésre kényszerítő szabálytalan járművezetői magatartások.

Tapasztalható, hogy hirtelen fékezés esetén a BKV járművezetői nagyon sok esetben, nem állítják meg a járművet, illetőleg nem kérdezik meg, hogy történt-e sérülés. Nem győződnek meg továbbá arról sem, hogy az általuk vezetett járművön valaki megsérült-e. Ezekben az esetekben az sem példa nélküli, hogy továbbhalad a jármű úgy, hogy lényegében vagy a végállomáson, vagy menet közben derül ki az, hogy valaki elesett, és csak a későbbiek során, a nap folyamán később, amikor orvoshoz fordul vagy kórházba viszi a családja derül ki, hogy súlyos sérülést szenvedett.

Tapasztalatunk az, hogy nagyon sok BKV baleset során nem sikerül sem a járművet, sem a jármű vezetőjét beazonosítani. Amennyiben az idegen jármű kényszeríti fékezésre a tömegközlekedési eszközt, és a helyszínen kiderül, hogy sérült van, az idegen jármű rendszáma általában rögzítésre kerül. Ilyenkor a balesetet okozó gépjármű vezetőjével szemben eljárás indítható.

Baleseti kártérítés akkor igényelhető az utas részéről, ha bizonyítani tudja, hogy mikor, melyik járaton, kinek a szabályszegő magatartása folytán esett el és szenvedett súlyos sérülést. Tanácsunk az, hogy ilyen járatokon történő eleséskor azonnal szólni kell a vezetőnek az elesésről, az esetlegesen már érezhető fájdalommal járó súlyosabb sérülésről. Fontos, hogy semmilyen esetben ne hagyja a sérült a helyszínről tovább menni a buszt, villamost vagy egyéb eszközt.

Akik a sérültek segítségére lehetnek a baleset során: az utasok, akik szemtanúi voltak a balesetnek, látták az elesést, sérülést. Nevük, telefonszámuk rögzítése mellett a későbbiekben az ő tanúkénti kihallgatásuk jelentős szerepet kaphat az eljárás során. A magyar jog sajátja, hogy a bizonyítási teher a sértetten, a sérülést elszenvedő személyen van, neki kell a fent leírtakat bizonyítani.

Hiába derül ki – és sajnos sok ilyen esettel találkozunk – a balesetet követő órákban, vagy másnap, hogy az utas sérülései súlyosak, ha nem tudja a fent leírtakat bizonyítani, nagyon nehéz kártérítést igényelni. Megfelelő információ nélkül akár több millió forinttól eshet el a sértett, tekintettel arra, hogy a közlekedési vállalat kötelező biztosítása, – vagy ha idegen gépjármű szabálytalan magatartása okozta a balesetet, az ő felelősségbiztosítása – fizeti a sértetteknek a kártérítést.