Devizaperek

Devizaperek
Irodánk korlátozott számban vállal képviseletet devizalapú, fogyasztói jellegű, ingatlan- vagy gépjármű vásárlására irányuló banki kölcsönszerződések érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége miatt indított perekben. Azért csak korlátozott számban, mert tapasztalatunk szerint számos olyan devizaperes ügy van, ahol eredmény nem vagy nem az ügyfél által elvárt/kért módon érhető el. Ha valakinek például az a célzott eredmény, hogy az ingatlan megtartása mellett még az eredeti teljes tőkeösszeget se kelljen visszafizetnie, az olyan irreális elvárás, amely inkább varázslat, mint ügyvédi munka.

A devizaperes eljárások lényege ugyanis nem az, hogy a bíróság eltörli a további tartozásokat és mintegy végleg mentesíti az adós(oka)t minden kötelezettség alól, hanem egy adott szerződéses feltétel vagy az egész szerződés érvénytelenségének megállapítása mellett az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása. Irodánk közreműködésének az is fontos feltétele, hogy a szerződés fogyasztóinak minősüljön, ugyanis ennek hiányában az általános szerződési feltétel(ek) tisztességtelenségének megállapítása, a perbeli bizonyítási szabályok kedvezőtlenebbek és igen nehéz bármilyen eredményt elérni.

Végül, azt is jelezni kívánjuk, hogy irodánk nem nonprofit devizaperes egyesület és nem is vállal ilyen jellegű ügyeket sikerdíj ellenében, hanem kizárólag normál díjazású ügyvédi megbízás alapján, ugyanakkor cserébe magas színvonalú, professzionális jogi szolgáltatást kínálunk azzal a törekvéssel, hogy akinek elvállaljuk az ügyét, annak a célzott eredményt el tudjuk érni. A pert megelőzően és a peres eljárás alatt is vállaljuk egyeztetések, tárgyalások bonyolítását a hitelezővel, amely adott esetben szerződésmódosítással járó egyezséghez, fizetési könnyítéshez vezethet. Nem rendelkezünk ugyanakkor pénzügyi közvetítői jogosultsággal, így üzletszerűen nem vállaljuk tartozásátütemezési, fizetési könnyítésre vonatkozó ügyek intézését.

Amely esetekben az Ön rendelkezésére állunk:

Szóbeli tanácsadás devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatban

A fogyasztói kölcsönszerződés részleges vagy teljes érvénytelenségének megállapítását célzó devizaperes eljárások

Jogi képviselet a kölcsönt folyósító hitelezővel folytatott egyeztetések, tárgyalások során

Devizaalapú kölcsönszerződés módosítására irányuló peren kívüli egyeztetések és esetlegesen peres eljárás

Jogi képviselet tartozásátvállalással, kezes módosításával stb. kapcsolatban

Melyek a Kúria legfontosabb jogegységi döntései a devizaperekkel kapcsolatban?

Elsőként arról kívánunk szólni, hogy mit is jelent az a fogalom, hogy jogegységi határozat. A Kúria feladata a jogalkalmazás egységének biztosítása. Ennek egyik eszköze a jogegységi eljárás, melynek akkor van helye, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges vagy a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől. A jogegységi határozatot (vagy a határozat hatályon kívül helyezését) a Magyar Közlöny című hivatalos lapban közzé kell tenni, és a határozat a közzétételtől kötelező a bíróságokra.

Mostanában a legtöbb szó a 2/2014 PJE határozatról esik, melynek oka, hogy a végrehajtó kormányzat ennek alapján kezdeményezte az Országgyűlésnél a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó 2014. évi XXXVIII. törvény elfogadását. Ezt a 2014-es jogegységi eljárást azonban megelőzte a 6/2013 PJE határozat, amely legalább olyan fontos, mint az utóbb elfogadott és közzétett döntés.

A 6/2013-as PJE határozat egyértelműen megállapítja, hogy a devizaszerződéseknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés.

Ez tehát azt jelenti, hogy nem reális az olyan törekvés, amely azt várja el egy devizaper eredményeként, hogy önmagában az árfolyamkockázat miatt érvénytelennek vagy részben érvénytelennek minősítsen a bíróság egy szerződést. Ezt egyetlen bíró vagy bírói tanács sem teheti meg, hiszen ez sértené a kötelező érvényű 2013-as jogegységi határozatot.

A 6/2013 PJE határozat ugyanakkor elvi éllel rögzíti azt is, hogy a pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre azzal, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás mértékére. Vagyis az árfolyamkockázat miatt kialakult, fogyasztóra kedvezőtlen helyzetet önmagában amiatt nem lehet támadni, hogy az árfolyamkockázatot (és így a megnövekedett terheket) az adós kénytelen viselni, ugyanakkor arra lehet hivatkozni, hogy az adós a szerződés megkötésekor egyáltalán nem kapott tájékoztatást arról, hogy milyen kockázatokat jelenthet az árfolyam későbbi változása.

A sokak által a médiából már ismert 2/2014. PJE határozat első és legfontosabb ismérve, hogy ez a döntés a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések fent már bemutatott 6/2013. PJE által el nem bírált tisztességtelensége tárgyában született. Vagyis a 2013-as jogegységi határozatban tisztázott fontosabb kérdésekhez, így az árfolyamkockázat témaköréhez csak kisebb részben nyúlt hozzá a legfőbb bírói testület. Ehhez kapcsolódóan a 2/2014. PJE határozat rendelkező részének első tétele egyértelműen megerősíti, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.

A 2/2014. PJE határozat visszatér a 2013-as döntés által nagy vonalakban meghatározott, pénzügyi intézmények tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó előíráshoz és kimondja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető. A Kúria szerint, ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

A Kúria a fentieken túlmenően azt is rögzíti, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg az egyértelmű és érthető megfogalmazás; tételes meghatározás; objektivitás; ténylegesség és arányosság; átláthatóság; felmondhatóság és szimmetria elveinek. A fogyasztó számára világosan és érthetően meg kell határozni, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás milyen módon és mértékben hat ki a fizetési kötelezettségeire és lehetővé kell tenni annak ellenőrizhetőségét, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás az arányosság, ténylegesség és szimmetria elvei mentén történik-e.

Míg a Kúria az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződéses rendelkezéseket ab ovo nem tekinti tisztességtelennek, addig az árfolyamrés (folyósításkori vételi, törlesztéskori eladási árfolyamok használata) rendszerének alkalmazását alapvetően tisztességtelennek tekinti.

Lépjen kapcsolatba velünk az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Telefon: +36-1-302-4854

Mobil: +36-30-922-5201 (amennyiben hívását éppen nem tudjuk fogadni, minden esetben visszahívjuk)

Fax: +36-1-302-4854

Cím: 1055 Budapest, Stollár Béla utca 4. félemelet 3.

E-mail: info@koltai-ugyvedi-iroda.hu

Név: *

E-mail cím: *

Telefonszám:

Tárgy: *

Üzenet:

* a csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező