Élet a börtön falai között

Még a megfelelő időben és körültekintéssel kiválasztott védő sem mindig elegendő ahhoz, hogy a vádlott elkerülje a szabadságvesztés büntetést. Éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy szó essen a büntetések végrehajtásának fokozatairól, az elítéltek jogairól, illetve az elítéltek jutalmazásáról és fenyítéséről.

I. BÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSI FOKOZATOK

1.1 Fogház-börtön-fegyház

Büntetés vagy intézkedés kizárólag a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A jogerős ítéletben a bíróság meghatározza a végrehajtási fokozatot is, amelyben a kiszabott büntetést végre kell hajtani.

Büntetés-végrehajtási fokozatok:

fogház (legenyhébb)

börtön

fegyház (legszigorúbb).

A fogház a legenyhébb végrehajtási fokozat. Az elítélt életkörülményei ebben a formában hasonlítanak leginkább a szabad élethez. Az elítélt a végrehajtási intézeten belül felügyelet nélkül szabadon mozoghat, a körletek és a zárkák – egyes kivételes esetektől eltekintve nyitva vannak. Az elítélt saját költségére vásárolhat. Az elítélt ebben a végrehajtási fokozatban rendelkezik a legerősebb kapcsolattal a külvilággal. Munkáját külső helyszínen is végezheti, és amennyiben magatartása jó, olyan rövid tartamú eltávozás is engedélyezhető számára, amely a büntetés idejébe beleszámít.

A börtön átmenet a fogház és a fegyház között. Az elítélt magaviselete (és további törvényi feltételek) függvényében lehetőség van eggyel enyhébb (fogház), és eggyel súlyosabb (fegyház) büntetésvégrehajtási fokozatra is változtatni. A börtönben az elítéltek életrendje pontosabban meghatározott, folamatos irányítás és felügyelet alatt állnak. Jó magaviselet esetén azonban lehetőség van engedmények, és külön engedélyek megszerzésére, amelyek leginkább az objektumon belüli szabad mozgásra, valamint külső munkavégzésre vonatkoznak. Kivételes esetben a börtönben büntetését töltő elitélt részére rövid tartamú eltávozás – a fogházhoz hasonlóan – engedélyezhető.

A fegyház a legszigorúbb végrehajtási fokozat. Az elítéltek életrendje részleteiben is meghatározott, mindennapjaik során állandó irányítás és felügyelet alatt állnak. A fegyház fokozatban fogvatartottak kizárólag engedéllyel és felügyelet mellett mozoghatnak a büntetés-végrehajtási intézet objektumain és körletein belül is. Külső munkában csak különleges esetben és engedéllyel vehetnek részt, kizárólag abban az esetben, ha a külvilágtól való elhatárolásuk megoldható. A körleteket elkülönítik a végrehajtási intézet egyéb részeitől, valamint az egyes körleteket egymástól. A zárkák ajtajai zárva vannak.

1.2 Az eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban történő végrehajtás

 A szabadságvesztés büntetés végrehajtására eggyel enyhébb végrehajtási fokozat akkor jelölhető ki, ha a büntetés célja így is elérhető. Az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat azt jelenti, hogy fegyház helyett börtönben, börtön helyett fogházban tölti le az elítélt büntetése hátralevő részét.

Az eggyel enyhébb végrehajtási fokozat elbírálása esetén figyelembe veszik az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi állapotát, valamint a szabadságvesztés során tanúsított magatartását.

A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor az enyhébb végrehajtási fokozat alkalmazása kizárt. Ilyenek például ha az elkövető erőszakos többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követték el.

1.3 Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása

A szabadságvesztés büntetés végrehajtására eggyel enyhébb végrehajtási szabály – hasonlóan az enyhébb végrehajtási fokozathoz – akkor jelölhető ki, ha a büntetés célja így is elérhető.

Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt az eredetileg meghatározott végrehajtási fokozatban marad (fegyházban, börtönben vagy fogházban), ám az intézményen belül a többi elítélthez képest kedvezményeket élvez.

Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása esetén az elítélt:

  • 24 (vagy kivételesen 48) órát havonta legfeljebb 4 alkalommal eltávozhat a bv intézetből azokon a napokon, amikor nem végez munkát

  • látogatóit a bv intézeten kívül is fogadhatja

  • felügyelete mellőzhető, amikor a bv intézeten kívül dolgozik.

II. AZ ELÍTÉLTEK ELHELYEZÉSE

Az elítélteket a büntetés-végrehajtási intézeteken belül épületekbe (objektumok), körletekben, azon belül pedig zárkákban, illetve lakóhelyiségekben helyezik el. Zárkában kell elhelyezni a fegyház, és általában a börtön fokozatú elítélteket, Lakóhelyiségben a fogház, illetve kivételesen a börtön fokozatú elítélteket. Az elhelyezés során a különböző vágrehajtási fokozatú elítélteket egymástól, a férfiakat a nőktől, a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól, az előzetesen letartóztatottakat az elítéltektől, a dohányzókat a nemdohányzóktól elkülönítik.

Az elítélteket négy különböző biztonsági csoportokba sorolják, melynek során figyelembe veszik az elkövetett bűncselekményt, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát, az elítélt személyiségét, előéletét, egészségi és fizikai állapotát, és kapcsolattartását. (Az 1-es jelenti a legenyhébb, a 4-es a legszigorúbb biztonsági előírásokat.)

III. AZ ELÍTÉLTEK LEGFONTOSABB JOGAI

A továbbiakban részletesen foglalkozunk azokkal a legfontosabb jogosultságokkal, amelyek az elítélteket minden körülmények között megilletik a büntetés-végrehajtási intézeteken belül is. Mint feljebb is láthatjuk, ezek a jogok kettős természetűek. Az egyik részük a végrehajtási fokozathoz igazodik, míg a másik attól függetlenül az összes elítéltet megilleti.

 3.1 Egészséges elhelyezésre, élelmezésre, egészségügyi ellátásra

 3.2 A hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt személyekkel történő levelezés

A levelek gyakorisága, és terjedelme nem korlátozott. A levelet legkésőbb a második munkanapon továbbítani, illetve kézbesíteni kell. A levelezés tartalma akár szúró próba szerűen, akár rendszeresen a bv intézet biztonsága szempontjából ellenőrizhető. Célja annak megállapítása, hogy a levél nem tartalmaz-e a bv intézet biztonságára veszélyes tárgyat, vagy információt. Ennek lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell. Az elítéltnek a védőjével, bírósággal, vagy nemzetközi szervezettel folytatott levelezése tartalmilag nem ellenőrizhető.

3.3 Látogató fogadására

Látogató fogadására legalább havonta egyszer alkalmat kell biztosítani az elítélt számára. A látogatók köréből ki vannak zárva, akiket a bíróság vagy az ügyész a folyamatban lévő eljárás eredményessége érdekében a látogatástól eltiltott, illetve akinek a magatartásaaz intézet biztonságára veszélyt jelent. (Nem tartja be a bv intézet rendjét, rendbontó magatartást tanúsít.)

Az elítélt egy időben négy látogatót fogadhat, akikmközül legalább egy, legfeljebb két személy nagykorú

A látogatás időpontját, valamint időtartamát a bv intézet parancsnoka határozza meg, az azonban alkalmanként 30 percnél rövidebb nem lehet (alkalmanként 30 perccel meghosszabbítható.)

A látogatás rendbontás esetén megszakítható, és kötelező megszakítani, amennyiben az elítélt vagy látogatója magatartása a bv intézet biztonságát veszélyezteti.

A látogatás módja végrehajtási fokozattól, és a büntetés végrehajtási intézet szabályaitól egyaránt függ. Fegyházban a beszélő beszélő-fülkén keresztül, üveg vagy plexifalon keresztül történik. Ezekben az esetekben érintkezésre nincs lehetőség. Fogházban és kivételes esetben börtönben beszélő szoba áll rendelkezésre, ahol az elítéltek – felügyelett mellett ugyan – érintkezhetnek családtagjaikkal.

Az elítélt részére kívülről behozott csomag, ajándék,engedéllyel átadható. A beszélő ideje alatt, kizárólag az intézményben vásárolt élelem fogyasztható.

3.4 Csomag küldésére és fogadására

A csomag mindazokat a tárgyakat tartalmazhatja, amelyeket az elítélt engedéllyel magánál tarthat. A csomagot az elítélt jelenlétében kell felbontani és átvizsgálni. A nem engedélyezett tárgyakat vagy az elítélt letétében kell elhelyezni, vagy a feladónak továbbküldeni. (A parancsnok kivételesen engedélyezheti, hogy a csomagot a hozzátartozó közvetlenül a bv intézetben adja át.) A csomag súlya az 5kg-ot nem haladhatja meg. Amennyiben a csomag ruhaneműt, tiszálkkodási szereket, vagy gyógyászati segédeszközöket tartalmaz, az ezt meghaladó csomag átadása is engedélyezhető.

 3.5 Munkavégzésre, jövedelemre, munkavédelemre

 3.6 Tanulmányok folytatására

 3.7 Naponként legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra

 3.8 Szabad vallágyakorlásra

 IV. AZ ELÍTÉLTEK FENYÍTÉSE ÉS JUTALMAZÁSA

 4.1 fenyítések

 A büntetés-végrehajtás rendjét vétkesen megsértő elítéltekkel szemben fenyítések alkalmazhatóak.

 A fenyítés fajtái:

  • feddés

  • személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése (Maximum 6 hónapos időtartamra és 50%-al csökkenthető.)

  • magánelzárás

    fegyház: max. 30 nap

    börtön: max. 20 nap

    fogház: max.10 nap

    (Terhes, és kisgyermekes nővel szemben nem alkalmazható.)

    A magánelzárás során az elítélt nem küldhet/kaphat csomagot, nem fogadhat látogatót, személyes szükségleteire nem vásárolhat, nem veheti igénybe a bv intézet művelődési és sportolási lehetőségeit, sajtóterméket nem olvashat.

    Védőjével a magánelzárás ideje alatt is érintkezhet.

4.2 jutalmak

Az elítélt példamutató magatartásáért a munkában elért eredményéért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, az elítéltek nevelésében való eredményes közreműködéséért élet, vagy jelentős anyagi érték egmentéséért illetőleg súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesülhet.

 A jutalom fajtái:

  • dicséret (szóban/írásban)

  • soron kívüli csomag engedélyezése

  • soron kívüli látogató fogadása

  • látogatási idő meghosszabbítása (alkalmanként max. egy órával)

  • személyes szükségletekre fordítható összeg növelése

  • tárgyjutalom

  • pénzjutalom

Kizárólag a parancsnok jogosult az alábbiakra:

  • fenyítés elengedése

  • végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlése

  • rövid tartamú eltávozás

    fogház: 5 nap/év

    börtön: 10 nap/év

    fegyház: 15 nap/év

    (Időtartama a szabadságvesztés időtartamába beleszámít.)

  • kimaradás (Kizárólag meghatározott hosszúságú büntetés kitöltése után engedélyezhető, időtartama a szabadságvesztés büntetésbe beleszámít.)