Előzetes letartóztatás

Az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés. Nem más, mint a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt. Annak ellenére, hogy hazánkban az Alaptörvény minden személyt megillető alapjogként kimondja – az Emberi Jogok Európai Egyezményével összhangban – az ártatlanság vélelmét (vagyis azt, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg) mégis alkalmazni engedi a kényszerintézkedések, és mint ilyen az előzetes letartóztatás alkalmazását. Ennek oka, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor az állam bűnüldözési érdeke (és mint ilyen végső soron a jogbiztonság) előnyt élvez az állampolgár adott, egyéni szabadságjogával szemben. A köz érdeke tehát előbbre való, mint az egyéni magánérdek.

Törvényi feltételei

Az Elrendelésére minden esetben az ügyészség tesz indítványt, és bírósági határozattal történik.

Annak érdekében, hogy a fent említett személyiségi jogok csak a legszükségesebb esetben szenvedhessenek csorbát, a törvény pontosan meghatározza azt a négy esetet, amikor a bíróságnak lehetősége van az előzetes letartóztatás elrendelésére. Mind a négy esetnek közös garanciális eleme továbbá, hogy alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, amennyiben a büntetőeljárás olyan bűncselekmény elkövetése miatt indult, amely szabadságvesztés büntetéssel büntethető. Ennek a kritériumnak tehát az összes esetben érvényesülnie kell.

Esetei:

1. Ha a gyanúsított megszökött, elrejtőzött.

2. Ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekménynél a gyanúsított jelenléte másként nem biztosított.

3. Amennyiben megalapozottan feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást. (Ebben az esetben különösen a tanúk befolyásolására, vagy megfélemlítésére, illetve a bizonyítékok megsemmisítésére, meghamisítására kell gondolni.)

4. Végül ha megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított a bűncselekményt véghezvinné, vagy újabb bűncselekményt követne el.

Időtartama

Az előzetes letartóztatás időtartamának meghatározása meglehetősen bonyolult. Mindenekelőtt különbséget kell tennünk, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésére a vádirat benyújtása előtt, azt követően, esetleg hatályon kívül helyezést követően került-e sor.

A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás időtartama, az elsőfokú bíróság tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart, de maximum egy hónap. Ezt az időtartamot a nyomozási bíró, valamint a törvényszék (egyes bíróként eljárva) hosszabbíthatja meg. A nyomozási bíró alkalmanként 3 hónappal hosszabbíthatja meg az előzetes letartóztatás időtartamát, ám az nem haladhatja meg az elrendelésétől számított egy évet. A törvényszék alkalmanként 2 hónappal hosszabbíthatja meg az időtartamot.

A vádirat benyújtása után elrendelt előzetes letartóztatás időtartamára vonatkozóan 3 esetet különböztetünk meg, szintén attól függően, hogy valójában mikor rendelték el az előzetes letartóztatást:

1. Az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetén az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart.

2. Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata után elrendelt vagy fenntartott, vagy a másodfokú bíróság által elrendelt előzetes letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig tart.

3. A másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott  házi őrizet, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt házi őrizet a harmadfokú bírósági eljárás befejezéséig tart.

Fontos tisztában lennünk azzal, hogy az előzetes letartóztatás időtartama soha nem haladhatja meg a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés időtartamát.

Speciális eset, amikor a bíróságnak hatályon kívül helyezés esetén kell döntenie a vádlott előzetes letartóztatásáról. Ebben az esetben az előzetes letartóztatás időtartama a megismételt eljárásra utasított bíróságnak, a megismételt eljárásban a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart.

Felülvizsgálata

Tekintettel arra, hogy az előzetes letartóztatás a legsúlyosabb kényszerintézkedés, (méghozzá olyan, amit a vádlott bűnösségének kimondása előtt alkalmaznak) ezért nagyon fontos a garanciális szabályok pontos alkalmazása. Ilyen garanciális szabály az előzetes letartóztatás rendszeres felülvizsgálata. Ez tulajdonképpen nem más, mint folyamatos ellenőrzése annak, hogy az előzetes letartóztatás fent részletezett törvényi követelményei fennállnak-e.

A felülvizsgálati kötelezettség elsőfokú eljárásban akkor keletkezik, ha az előzetes letartóztatás időtartama a 6 hónapot meghalaladja, és nincs ügydöntő határozat. Másodfokú eljárásban az egy évet meghaladó előzetes letartóztatás esetén kötelező a felülvizsgálat. Mindkét időtartam elteltét követően az előzetes letartóztatás törvényességét havonta meg kell vizsgálni.

Megszűnése

Fontosnak tartjuk még foglalkozni az előzetes letartóztatás megszűnésének eseteivel. Ezek:

Amikor az időtartama lejárt.

Amikor az eljárást jogerősen befejezték.

Amikor a nyomozást megszüntették.

Amikor a nyomozás befejezésének törvényi határideje lejárt.

Amennyiben a vádemelést elhalasztották.

Ha az elrendelésének oka megszűnt.

A fenti felsorolásból kiemelnénk azt az esetet, amikor az előzetes letartóztatás határideje jár le. Ezek tehát azok az esetek, amikor nem a törvényi feltételek hiánya miatt szűnik meg az előzetes letartóztatás, hanem az eltelt időtartam miatt. Ezek alapján az előzetes letartóztatás az alábbi 4 esetben szűnik meg a törvény erejénél fogva:

1. Amennyiben az előzetes letartóztatás időtartama az egy évet eléri és a terhelttel szemben 3 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban.

2. Amennyiben az előzetes letartóztatás időtartama a két évet eléri és a terhelttel szemben 5 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban.

3. Amennyiben az előzetes letartóztatás időtartama a 4 évet eléri és a terhelttel szemben 15 évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van eljárás folyamatban.

4. Megszűnik továbbá az első három eset alá nem tartozó előzetes letartóztatás 3 év elteltével, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

Az előzetes letartóztatottakra vonatkozó speciális büntetés-végrehajtási szabályok

Az előzetes letartóztatásba vett személyekre a büntetés-végrehajtási intézetben speciális szabályok vonatkoznak. Tekintettel különleges eljárásjogi helyzetükre, többletjogosultságokkal rendelkeznek a jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltő elítéltekkel szemben.

Az előzetes letartóztatásban lévő személyek büntetés-végrehajtási-intézeten belüli helyzetét leginkább a fogházbüntetés töltőivel lehet párhuzamba hozni, azzal a kivétellel, hogy az előzetesbe vett személyek kizárólag engedéllyel, vagy felügyelet mellett mozoghatnak a büntetés-végrehajtási intézetben. Az előzetes letartóztatottak saját ruhájukat viselhetik, havonta legalább két alkalommal fogadhatnak látogatót, a letéti (családtagok által befizetett, intézményen belüli munkával szerzett) pénzükből telefonálhatnak, saját szükségleteikre vásárolhatnak, csomagot, levelet kaphatnak. Részt vehetnek a büntetés-végrehajtási intézeten belüli művelődési, sportolási tevékenységekben, vallásukat szabadon gyakorolhatják, dolgozhatnak, keresményük lehet. Panasz, kérelem előterjesztésére jogosultak. Jogosultak továbbá naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra.

Az előzetes letartóztatás végrehajtása során el kell különíteni az előzetesen letartóztatottakat, az elítéltektől.

Az előzetes letartóztatottak jutalomban részesíthetők (dicséret, soron kívüli csomag engedélyezése, látogató fogadása soron kívül, személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, tárgyjutalom, pénzjutalom, fenyítés elengedése), valamint velük szemben fenyítés (feddés, személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése, maximum 20 napig terjedő magánelzárás) alkalmazható.