Klasszikus büntető- és szabálysértési jog, határon átnyúló büntetőjog

Klasszikus büntető- és szabálysértési jog, határon átnyúló büntetőjog
A bűnelkövetés, a bűnbeesés és ennek szankcionálása egyidős az első emberi civilizációkkal. Sőt, a társadalom kialakulásának, az állam önmeghatározásának alapvető összetevője a büntetőhatalom érvényesítése. A büntetőjogászi tevékenység, a büntető ügyekben eljáró ügyvéd, más szavakkal védőügyvéd hivatása ilyetén a legősibb szakmák között említhető.

Irodánk sok évtizedes múlttal rendelkezik a legkülönfélébb szabálysértési és büntetőügyekben történő képviseletben. Az iroda alapítója, Dr. Koltai Zsuzsanna a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dolgozó korábbi büntető ügyszakos bíróként valóban megtanulta a gyakorlati büntetőjog legapróbb részleteit is. Alapvető hitvallásunk, hogy senkit sem ítélünk meg, senkit sem ítélünk el. Hisszük, hogy mindenki lehet bűnelkövető (gondoljunk csak a gondatlanul elkövetett vétségekre, pl. egy közlekedési baleset okozására), de a bűnelkövető nem feltétlenül bűnöző és a bűnöző sem feltétlenül rossz ember. Empátiával, érzéssel próbálunk viszonyulni mindenkihez: bűnelkövetőhöz és sértetthez egyaránt.

Lényegében bármilyen ügyet vállalunk akár elkövetői, akár sértetti oldalon, az egyetlen kivétel a kiskorú terhére elkövetett szándékos bűncselekmények terhelti képviselete. Irodánk specialitásai közé tartoznak a közlekedési szabálysértések és bűncselekmények, valamint a vagyon elleni bűncselekmények, különösen a csalás, a lopás, a sikkasztás, valamint hűtlen- és hanyag kezelés. Irodánk ezen kívül széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik vesztegetési és kábítószeres ügyekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ezekhez az ügytípusokhoz értünk, ugyanis az elmúlt évtizedekben alapvetően büntetős ügyvédi irodaként szinte minden tényállással találkoztunk már.

Hasznos tudnivalók bűnelkövetők számára: (részletekért kattintson)

1. Ne tegyen vallomást, még a személyi körülményeire se nyilatkozzon védőügyvéd nélkül
2. Legyen óvatos a tanúskodással
3. A börtönben viselkedjen jól és ne bízzon senkiben
4. A hatóságokkal viselkedjen tisztelettudón, de mindig koncentráljon a saját érdekére
5. Mindig konzultáljon védőügyvéddel, mielőtt bizonyítási indítványokat tesz

Amely esetekben az Ön rendelkezésére állunk:

Eljárás alá vont személyek képviselete szabálysértési eljárások során

Gyanúsítottak, vádlottak védői képviselete nyomozás, vádemelés, első- és másodfokú eljárás során

Jogerős elítéltek képviselete rendkívüli jogorvoslati eljárás (felülvizsgálat, perújítás) és bármely egyéb eljárás során (pl. utólagos mentesítés)

Sértetti képviselet a büntetőeljárás során

Sértetti és terhelti képviselet közvetítői eljárás során

Külföldi állampolgárok sértetti és terhelti képviselete

Képviselet külföldi hatóságok előtt, külföldön folyamatban lévő büntetőügyekben is

Hasznos tudnivalók bűnelkövetők számára:

Attól a pillanattól, hogy Ön akár szándékosan, akár gondatlanul bűncselekményt követ el, hirtelen nagyon magányossá válik. Egyik pillanatról a másikra szembekerül a teljes állami büntetőhatalom gépezetével, ráadásul számos olyan információval, kifejezéssel stb. találkozik, melyek ismeretlenek az Ön számára. Ezért is fontos, hogy az első pillanattól kezdve, amikor tudomást szerez arról, hogy önnel szemben büntető- (vagy akár szabálysértési-) eljárás indult, keressen fel egy ügyvédet. A védőügyvéd ugyanis a maga büntetőjogi tudással és tapasztalattal felvértezett harcostársa lesz. Egy jó büntetőügyvéd időt talál arra, hogy elmagyarázza Önnek, mi történik éppen és mire számíthat. Nyilvánvalóan az ügyvéd nem jós, nem lát előre a bírák, vagy bírói tanács fejébe, és az az ügyvéd, aki az eljárás legelején megígéri, hogy nem ítélik el, nem csukják le stb. se nem etikus, se nem szakszerű.

Bármilyen meglepő, de a jelenlegi, magyar büntetőjogi szabályozás gyakorlatában már a bűncselekmény elkövetését követő pillanattól komoly jelentősége lehet bárminek, amit a bűnelkövető, vagy a szabálysértést elkövető személy csinál. Aki még nem „gyakorlott” bűnelkövető, tapasztalataink szerint sokszor meglepődik, hogy mennyire más a magyar rendszer, mint az amerikai filmekben látható valóban játékvezetői jellegű bíráskodás, ahol a bíró mintegy felügyeli a védőügyvéd-ügyész párharcát.

Ehhez képest a magyar rendszerben a bíró aktív résztvevője a bizonyítási eljárásnak, mivel a törvény alapelvi szinten előírja számára, hogy tényállás-megállapítási és a vád kimerítésére vonatkozó kötelezettsége van. Van azonban néhány olyan nem jogszabályba ütköző vagy azt megkerülő, törvényes tanácsunk, amire mindenkinek érdemes odafigyelnie, aki akár szándékos, akár gondatlan bűncselekmény miatt összetűzésbe kerül a törvénnyel:

1. Ne tegyen vallomást, még a személyi körülményeire se nyilatkozzon védőügyvéd nélkül.

Akár bűncselekmény, akár szabálysértés elkövetőjéről van szó, a törvény rögzíti a vallomás megtagadásának a jogát. A büntetőeljárások során ez a jog tulajdonképpen lehetőségek halmazát jelenti és kiterjed arra is, hogy valaki teljes egészében megtagadja a vallomástételt (vagyis se a személyi körülményeire pl. jövedelem, munkahely stb., se az ügy érdemével kapcsolatban ne nyilatkozzon); ezen túlmenően az is egy lehetőség, hogy az ügy érdemével kapcsolatban nem nyilatkozik, de a személyi körülményeire igen az enyhébb szankció reményében.

Azt is megteheti, hogy csak kérdésekre, vagy akár csak a saját védőjének kérdéseire válaszol. Sőt az is egy lehetőség, hogy csak az eljárás későbbi szakaszában, mondjuk a bizonyítási eljárás legvégén tesz vallomást, vagy válaszol kérdésekre, miután már hallotta az összes tanú vallomását, és megismerte az összes Ön ellen szóló bizonyítékot. Ráadásul, ha megtagadja a vallomástételt, ez nem fosztja meg attól a jogától, hogy a vádlott-társaitól, a tanúktól, a szakértőtől kérdezzen, illetve az eljárás során észrevételeket, indítványokat tegyen.

Összességében azt mondhatjuk, hogy bármilyen nagy nyomás is nehezedik Önre, védőügyvéd tanácsa nélkül soha, semmilyen körülmények között ne tegyen vallomást. A büntetős ügyvéd segít Önnek abban, hogy olyan vallomást tegyen, amely az ügy szempontjából a lehető legkedvezőbb Önnek. Ne feledje, ha büntetőeljárás indul magával szemben és közlik a gyanúsítást (vagyis hivatalosan is terheltté válik), akkor az eljárási státuszából adódóan megszűnik a tanúkat terhelő igazmondási kötelezettsége, vagyis terheltként (gyanúsított, vádlott) lényegében azt mondhat, amit csak gondol (tehát akár valótlant is állíthat), azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben sem rágalmazhat mást vagy fogalmazhat meg becsületsértő kijelentéseket valaki vonatkozásában, továbbá mást bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi felelősséget megalapozó magatartás megvalósításával hamisan nem vádolhat.

Általános éllel elmondható az is, hogy sokterheltes ügyekben tanácsos elkerülni, hogy a vádlottak egymást terheljék a vallomásaikkal. Mindig gondoljon arra, hogy a terhelt társa számára előbb vagy utóbb, de legkésőbb a nyomozás végén, az iratismertetés után kiderül az, hogy ki vallott rá és ezek után az eljárás során nem sok eséllyel várhat jóindulatot az ő részéről sem. Ráadásul igen sokszor találkoztunk már olyan helyzettel, hogy lényegében csak a vádlott-társak egymást terhelő vallomásain alapult az elítélés. A legjobb tehát csöndben maradni, legalább addig, amíg nem tud konzultálni egy büntető-ügyvéddel.

2. Legyen óvatos a tanúskodással

Gyakran megtörténik, hogy valakit egy ügyben először tanúként hallgatnak meg, majd később gyanúsítottá válik. A nyomozóhatóságok törvényes lehetősége a nyomozás információszerzési szakaszában, hogy olyan személyeket is tanúként hallgatnak meg, akik később gyanúsítottá válnak. Kár emögött rögtön valamilyen összeesküvést sejteni, az esetek döntő többségében valóban arról van szó, hogy még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy valakivel a megalapozott gyanút közöljenek (ami az első és szükségképpeni mozzanata annak, hogy valaki gyanúsítottá váljon). Ez azonban bűnelkövetői oldalról egy veszélyes helyzet, ugyanis tanúként részben messze nem korlátlan a vallomás megtagadási jog, részben pedig igazmondási kötelezettség van.

Ennek megfelelően, ha tanúként kívánják meghallgatni, szintén tanácsos előtte konzultálni egy büntetőügyekben járatos ügyvéddel. Fontos kiemelni azt is, hogy bár tanúként igazat kell mondania (ellenkező esetben a hamis tanúzás bűntettét követi el), de nem kell mindenre emlékeznie, csak amiben biztos. Az igazmondási kötelezettség ugyanis nem jelent emlékezési kötelezettséget is. Fontos továbbá az is, hogy nagyon komolyan kell venni a figyelmeztetést, amely szerint tanúként sem köteles válaszolni egyetlen olyan kérdésre sem, amellyel magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

3. A börtönben viselkedjen jól és ne bízzon senkiben

Gyakran megtörténik, hogy valakivel már az eljárás korai szakaszában súlyos kényszerintézkedést alkalmaznak és évekre előzetes letartóztatásba kerül. Az előzetes letartóztatás során vannak a jogerős elítéltekhez képest bizonyos könnyebbségek (pl. saját ruha viselésének joga) és nehézségek (pl. általában nincs lehetőség rendszerszerű munkavégzésére), ugyanakkor azt elmondhatjuk, hogy már ezalatt az időszak alatt is kerülni kell a bajt, a fenyítéseket, a konfliktusokat.

Számos olyan eljárás van (feltételes szabadság, EVSZ stb.), ahol komoly jelentősége van a terhelt teljes fogvatartása alatti magatartásának. A jó magaviselet ugyanakkor nem jelenti azt, hogy feltétlenül mindenkivel barátkozni kell. Különösen mielőtt az ügyben jogerős ítélet születik érdemes kerülni azt, hogy az ügyét, a saját vagy mások szerepét részleteiben megvitassa cellatársaival. Sosem lehet tudni, hogy ki az, aki később a tanúk padján a maga terhére tesz vallomást.

4. A hatóságokkal viselkedjen tisztelettudón, de mindig koncentráljon a saját érdekére

Akár a nyomozás során hallgatják meg, akár a bíróság előtt kell vádlottként megjelennie, mindig figyeljen oda a megjelenésére és a szóhasználatára. Mindig uralkodjon magát, ne veszítse a hidegvérét és soha ne személyeskedjen a hatóság képviselőjével. Megjelenés alatt férfiak esetében legalább egy hosszú nadrágot és inget, hölgyeknél pedig térd alá érő szoknyát és blúzt, vagy olyan pólót/pulóvert értünk, amin nincs hatalmas BEBE vagy Devergo felirat. Szóhasználat alatt pedig arra gondolunk, hogy a bíróság eljáró bírájának megszólítása minden esetben Tisztelt Bíróság és nem uram, meg hölgyem.

A bíróságon a bíró megszólítására csak akkor kerülhet sor, ha ezt megengedik. Kerüljük a közbekiabálását. Amikor a bíróság felé közlünk valamit, álljunk fel, kivéve, ha egészségi állapotunk ezt nem teszi lehetővé. Előfordul, hogy a tárgyaló közepén külön „pad” van a vádlottak részére, ahova előre kell lépni a nyilatkozattételhez. Kerüljük azt, hogy akár e padnál, akár a bírói pulpituson könyököljünk.

Mindez azért fontos, mert a hatóság tagjai, a bírák bár a büntetőhatalom képviselői, de ugyanolyan emberek, mint Ön, és a kezükben számos esetben, a törvényi határokon belül, komoly mérlegelési lehetőség van. Egy olyan vádlott, aki tiszteletlen, közbekiabál, ujjatlan atlétában érkezik a tárgyalásra és végig kioktatja a bírót, vélhetően kevésbé fogja azt a benyomást kelteni, hogy egy rövidebb büntetéssel gyorsabban visszavezethető a társadalomba, mint egy tisztelettudó, kiegyensúlyozottnak tűnő terhelt.

Fontos azonban, hogy az udvariasság, előzékenység, hatóság tagjai iránti tiszteletet gyakran összekeveredik a gyanúsítottakban, vádlottakban, és egy idő után úgy kezdik érezni, hogy a hatóság, bíróság tagjával meglévő jó, korrekt kapcsolat megtartása érdekében segíteniük kell az eljárás eredményes lefolytatását. Ez azonban tévedés. Mindig koncentrálni kell a saját érdekünkre. Arra, hogy magunknak ne ártsunk. Semmilyen törvényi kötelezettségünk nincs arra, hogy egy ellenünk folyamatban lévő büntetőeljárás során nyilatkozatainkkal segítsük a büntetőhatalom letéteményeseit.

Ez a jelenség főként akkor tapasztalható, amikor a terhelt védői tanácsra úgy dönt, hogy válaszol kérdésekre és hirtelen elkezd olyan kérdéseket kapni, amivel kapcsolatban nem tudja eldönteni, hogy a megválaszolásuk milyen következményekkel járhat, ugyanakkor úgy érzi, hogy mindenképpen mondani kell valamit. Soha ne érezzük úgy, hogy mindenképpen mondanunk kell valamit. Sokkal jobb semmit se mondani, mint mindenképpen valamit.

5. Mindig konzultáljon védőügyvéddel, mielőtt bizonyítási indítványokat tesz

Szabálysértési eljárás során eljárás alá vont személyként, és büntetőeljárás során terheltként törvény adta lehetősége, hogy még akkor is bizonyítással kapcsolatos indítványokat tegyen, ha egyébként a vallomástételt teljes egészében megtagadta. Ilyen indítvány vonatkozhat például tanúk meghallgatására, szakértő vagy szakértők kirendelésére. Mielőtt bizonyítási indítványt tesz, mindenképpen egyeztesse azt az Önt képviselő büntetőjogásszal. Ez azért fontos, mert egyrészről csak egy büntetős ügyvéd tudja jól felmérni, hogy a kért tanú vagy szakvélemény végül nem oda vezet majd, hogy a gyanúsított vagy vádlott az új bizonyítékkal saját magát hozza rosszabb helyzetbe, más szavakkal a saját terhére bizonyít.

Másrészről sose felejtsük el, hogy a bizonyításnak ára van. Ha egy tanú például gépjárművel eljön egy budapesti tárgyalásra Békéscsabáról, akkor érvényesítheti a megjelenéssel kapcsolatos igazolható költségét, de egy szakértőnek is borsos ára van (egy műszaki szakértő 80-150 ezer forintba, egy könyvszakértő akár 5-700 ezer forintba is belekerülhet). Ezeket a tételeket a bíróság mind feljegyzi bűnügyi költségként és az eljárás végén, ha az Ön bűnösségét végső soron megállapítják, akkor ezek viselésére is kötelezhetik, ami igen jelentős tétel lehet. Tehát háromszor is gondolja meg, mit és mivel kíván bizonyítani.

+1: A büntetőjog bizonyos részeinek ismerete még nem teszi büntetőjogásszá

Kiemeljük, hogy a fenti tanácsok még senkit sem tesznek büntetőügyvéddé. Önmagában a vallomás megtagadása, vagy a bíróság előtti jó viselkedés közel sem garancia az ügy sikerességére. Ezek alapvetően csak olyan ötletek, amellyel az Önt képviselő büntetős ügyvéd munkáját segítheti. A védői hivatás még a jogi szakma egészében belül is külön terület, amely speciális gondolkodást, empátiát és kombinatív készségeket igényel.

Lépjen kapcsolatba velünk az alábbi elérhetőségeink egyikén:

Telefon: +36-1-302-4854

Mobil: +36-30-922-5201 (amennyiben hívását éppen nem tudjuk fogadni, minden esetben visszahívjuk)

Fax: +36-1-302-4854

Cím: 1055 Budapest, Stollár Béla utca 4. félemelet 3.

E-mail: info@koltai-ugyvedi-iroda.hu

Név: *

E-mail cím: *

Telefonszám:

Tárgy: *

Üzenet:

* a csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező