Mi várhat a négy ember halálát okozó szlovák milliárdosra?

2012. augusztus 21-én az M3 autópályán történt autóbalesetben négy személy veszítette életét. Hárman a helyszínen bennégtek a gépkocsiban, a negyedik személy a későbbiekben a kórházban hunyt el. A baleset okozója az egykori szlovák közlekedési miniszter lánya, Eva Rezesová. Az iparrmágnás lánya jelenlegi adatok szerint ittas állapotban vezette a BMW típusú luxus gépkocsiját, amikor hátulról ütközött a magyar rendszámú Fiat Punto-nak. Az ütközés következtében a Fiat kigyulladt. A tegnapi napon a bíróság elrendelte Rezesova letartóztatását.

Az üggyel kapcsolatban több kérdés merülhet fel:

–         Átveheti-e a szlovák állam a büntetőeljárás lefolytatását?

–         Módosíthatja-e a szlovák állam a Magyar bíróság által kiszabott büntetést?

A büntetőeljárás átvételére jogszabályi lehetőség van, azonban erre vonatkozóan a jelenlegi gyakorlat az, hogy a Magyarországon bekövetkezett balesetek során a magyar joghatóság érvényesül, tehát a magyar bíróság jár el. Ennek gyakorlati indoka, hogy mindkét sértetti család magyar, az esetleges tanúk feltehetően szintén magyar állampolgárok, a baleset Magyarország területén történt.

Jelenleg az elkövető előzetes letartóztatását rendelte el a bíróság annak ellenére, hogy védője enyhébb kényszerintézkedést (házi őrizet) indítványozott, valamint óvadék letétbe helyezését is kérték. Valamennyi kérelmet elutasította a bíróság, és egyelőre a legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás mellett döntött. Ennek oka, hogy a cselekmény tárgyi súlya jelentős. Az öttől tíz évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt a kialakult gyakorlat szerint a szökés, elrejtőzés veszélye jelentős, ezért kizárólag ezen kényszerintézkedéssel biztosítható, hogy az elkövető az eljárási cselekményeken jelen legyen.

Az óvadék arra hivatott, hogy biztosítsa az eljárási cselekményeken való megjelenést. Intézménye 2003-ban került bevezetésre a büntetőeljárási törvényben. Letétbe helyezése, engedélyezése illetőleg összegének meghatározása minden esetben bírói mérlegelés kérdése. Az, hogy a bíróság jelenleg ennek nem adott helyt, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben sem kerülhet erre sor. A bíróság a körülmények változása miatt a büntető eljárás bármely szakaszában dönthet úgy, hogy nagyobb összegű óvadék letétbe helyezése mellett szabadlábra helyezi az elkövetőt.

A bíróság az óvadék összegének megállapításakor a terhelt személyi és vagyoni körülményeire figyelemmel határoz. Természetesen emellett, mint minden kényszerintézkedés elrendelése illetve megszüntetése során, nélkülözhetetlen valamennyi, az eset megítélése illetőleg a kényszerintézkedés szempontjából releváns körülmény vizsgálata.

Külföldi állampolgár esetén lehetőség lenne biztosíték összegének letétbe helyezésére is. Ez más intézmény, nem ugyanaz, mint az óvadék. A biztosíték letétbe helyezésére külföldi állampolgár jogosult és éppen abból a célból, hogy elhagyhassa az országot. Ehhez bizonyítania kell, hogy külföldön él és dolgozik. Fontos különbség tehát az óvadékhoz képest, hogy a biztosíték alkalmazása esetén a külföldi állampolgárnak nem kell megjelennie a magyar hatóságok előtt a eljárási cselekményeken.

A külföldi állampolgárnak ilyen esetben is nyilatkoznia kell azonban arról, hogy amennyiben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a magyar hatóságok rendelkezésére áll a későbbiekben is, és a büntetés letöltését megkezdi. Ilyen nyilatkozat után engedhető hazájába a külföldi elkövető. Ez jelenleg is így van, viszont a halálos eredmény a jelen törvényi szabályozás szerint kizárja a biztosíték letétbe helyezését, vagyis halálos baleset esetén külföldi állampolgár elkövető esetében sem engedélyezhető biztosíték letétbe helyezése.

2000-ben, amikor az ír gázoló általokozott, két gyermek életét követelő baleset történt Leányfalun, akkor a hatályban lévő jogszabályok szerint halálos baleset esetén a törvény lehetővé tette biztosíték összegének letétbe helyezését. 2000-ben még nem volt lehetőség óvadék kiszabására, ezzel szemben már hatályban volt a biztosíték letétbe helyezésének lehetősége abban az esetben is, ha a baleset halálos eredménnyel járt.

Ezért a biztosíték összegének letétbe helyezéséről döntő ügyészség törvényesen járt el, amikor az ír állampolgár ügyében a biztosítékot engedélyezte. Az más kérdés, hogy a két gyermek életébe kerülő baleset esetén magyar állampolgárral szemben is a kialakult gyakorlat a végrehajtandó fogházbüntetés. Ezt figyelembe véve az 500.000.-Ft ellenében külföldre engedett ír gázoló esetében nem biztos, hogy a biztosíték engedélyezése volt a helyes döntés. Más kérdés, hogy a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását követően, a letöltés megkezdése érdekében az ír gázolónak jelentkeznie kellett volna valamely büntetés-végrehajtási intézetnél.

Talán az eddigieknél is érdekesebb kérdés, hogy a kiszabott büntetés végrehajtása átengedhető-e a szlovák állam részére.

A Magyarországon elítélt külföldiek esetében a hatályos jogszabályok szerint lehetőség van a kiszabott jogerős büntetés végrehajtásának átvételére a terhelt saját országa által. Az engedélyezési eljárás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül történik.

Irodánkban jelenleg is folyamatban van egy hasonló eljárás. Román állampolgárságú ügyfelünket itthon három személy halálát követelő baleset okozása miatt kettő év letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélték. Ezt követően kérelmeztük, hogy büntetését hazájában tölthesse le. Ennek következményeként került sor az ítélet honosítására a román állam által, melynek eredményeként a román bíróság a magyar bíróság ítéletét megváltoztatta és a büntetés végrehajtását felfüggesztette.

Eva Rezesova esetében is megtörténhet tehát, hogy szigorúbb ítélet esetén a szlovák hatóságok a büntetés végrehajtásának átvételét követően, az ítélet honosítása során a kiszabott büntetés mértékén, jellegén változtatnak.

Az irodavezető ügyvédünk nyilatkozata a témában a TV2 Mokkában (2012.08.23):